Akármilyen látványos, izgalmas, animációkkal teli egy weboldal, az egész biztos, hogy a “motorháztető alatt” csupán nullákból és egyesekből áll. Tranzisztorok, programnyelvek és böngészők kellenek ahhoz, hogy ezekből az átlagemberek számára értelmezhetetlen karaktersorból valami látványos, kézzel - pontosabban egérrel - fogható legyen. Talán éppen ezért olyan ijesztő sokak számára a weboldal készít(tet)és, így gyakori és jogos félelem, hogy a fejlesztés hosszú és költséges lesz, a későbbi beavatkozások pedig bonyolultak, amiket csak valami IT guru segítségével lehet megugrani. Szerencsére azonban ennél jóval barátságosabb a helyzet, és léteznek kifejezetten erre a célra készült rendszerek, amik nem csak a honlap létrehozását, de későbbi szerkesztését is egyszerűbbé teszik.

A CMS-ek rövid ismertetése

A bevezetőben már leírtam a weboldalfejlesztés ijesztő(nek hangzó) módját, ami nem más, minthogy fogunk egy üres index.html fájlt, és nulláról írjuk bele a kacsacsőröket és kódokat, hogy a végén egy kattintható oldalt kapjunk. Akármilyen barátságtalannak is tűnik, ez sem ördögtől való, és bizony léteznek projektek, amelyek komplexitásuknál és/vagy egyediségüknél fogva egyedi fejlesztést igényelnek.

De ahogy már említettem, szerencsére van rá mód, hogy lerövidítsük ezt a hosszú és költséges utat, és a fejlesztés egy részét kiválthatjuk egy ún. CMS-sel, azaz content management systemmel, ami nevéből adódóan a tartalmak kezeléséért felelős. Ez tulajdonképp egy keretrendszert ad a weboldalnak, és a telepítés után az üres fájl helyett egy olyan felületen találjuk magunkat, ahol rögzíteni tudunk szövegeket, képeket, és ezeket olyan struktúrába és kinézetbe tudjuk alakítani, amilyenbe csak szeretnénk. Ez már csak azért is egy fontos tulajdonsága az említett rendszereknek, mivel a tartalmak módosításához nem kell programozói tudás, így bárki könnyedén tudja szerkeszteni a weboldalt egy intuitív admin felületen keresztül.

A CMS-ekben lehetőség van testre szabni a tartalmak típusát és struktúráját, így akár komplett adatbázisokat hozhatunk létre, amelyek túlmutatnak a statikus szöveges menüpontokon. Sőt, lehetőségünk van különböző kiegészítőket is telepíteni, amelyek további funkciókkal bővítik a szoftvereket, így akár komplex ötletek is megvalósíthatók. A megfelelő adatbázisokkal és kiegészítőkkel például egy webáruház üzemeltetése sem jelent akadályt.

Munkánk során számtalan tartalomkezelő rendszerrel dolgoztunk már (pl. Joomla, Drupal, Shopify stb.), de most azt a kettőt mutatjuk be, amelyekben a projektjeink legnagyobb része megvalósul.

A CMS-ek koronázatlan királya, a WordPress

Aki élete során megnyitott már kettőnél több weboldalt az interneten (tehát kis túlzással mindenki, aki él), nagy valószínűséggel találkozott már a WordPress-szel, ugyanis ez a világ legnépszerűbb tartalomkezelő rendszere, és a weboldalak egyharmada ezt használja. Népszerűsége nem véletlen, ugyanis nyílt forráskódú (azaz ingyenesen letölthető, használható és akár módosítható), és már több mint 20 éve megjelent az első verziója. Telepítése és használata egyszerű, emellett rengeteg fejlesztő épít kiegészítőket a platformra, így a legnépszerűbb választás a piacon.

Ezek a tulajdonságok kétségtelenül nagyon vonzóvá teszik, elvégre egy egyszerű bemutatkozó oldaltól kezdve egy komplex webáruházig bármi megvalósítható a rendszer keretein belül. Szinte biztos, hogy a felmerülő üzleti és kreatív igényekre létezik már egy előre elkészített kiegészítő, ami viszonylag idő- és költséghatékonyan implementálható.

Azonban akármilyen hihetetlen, hátrányát is ezek az elsőre kedvező tulajdonságok jelentik: az ingyenesség és nyílt forráskód miatt rendkívül decentralizált, mivel rengetegen fejlesztik egyszerre, rengeteg módon, ami könnyen kaotikus érzetet kelthet. Emellett népszerűségének is megvannak a hátulütői, mivel a hackerek elsőszámú célpontjává teszi a weboldalakat.

Elvetni persze semmiképp sem kell a rendszert, mivel még a hátrányok ellenére is az egyik legjobb tartalomkezelő, de okosan kell bánni a különböző kiegészítőkkel, és az élesítés után a megfelelő üzemeltetésről sem szabad megfeledkezni - elvégre a weboldal tulajdonosa a felelős a megfelelő erőforrások garantálásáért és a folyamatos rendelkezésre állásért.

A feltörekvő újító, a Webflow

A Webflow valami egészen más - ha a WordPress a nyílt forráskóddal, az egyszerű testre szabhatósággal és az ingyenes használattal a CMS-ek Androidja, akkor a Webflow megfelelője az Apple ebben a mezőnyben. Annak ellenére, hogy egy hasonló tartalomkezelő rendszerről beszélhetünk, a Webflow egy egészen más utat jár, amit már rögtön megmutat a hozzáférhetősége is. Ezt a rendszert ugyanis nem tölthetjük le csak úgy ingyen, sőt, pénzért sem - havidíjas előfizetésként “bérelhetjük”. Egy Webflow csomagra előfizetve használhatjuk a teljes körű weboldalépítő felületet, amely mellé természetesen folyamatos frissítés, biztonsági mentés és ügyféltámogatás is jár alapértelmezetten.

Az előfizetéses modell lehetővé teszi, hogy egy kulcsrakész rendszert kapjunk a szolgáltatótól, és nem szükséges tárhellyel, a megfelelő erőforrásokkal és hasonlóan unalmas, sokszor fejfájást okozó technikai paraméterekkel foglalkozni. Emellett a rendszer folyamatosan új funkciókkal bővül, miközben megfelelő figyelmet fordít a szolgáltató a biztonsági rések foltozására is, hogy weboldalunk bármikor garantáltan rendelkezésre álljon. A fejlesztési folyamat is egyszerű, miközben mégis sokoldalú: egy olyan felületet biztosít számunkra a Webflow, ami a tökéletes átmenet a vizuális szerkesztők és a programozás között, így biztos, hogy az egyedi megjelenésű honlapok sem jelentenek kihívást.

Azonban akármilyen gördülékeny is a design és az üzemeltetés folyamata, a Webflow-nak is megvannak a hátrányai. Ahogy említettem, ez a rendszer rendkívül zárt, így felhasználói kiszolgáltatottak a szolgáltató saját fejlesztői felé, ha valamilyen extra funkcióról van szó. Míg a WordPressbe egyszerűen integrálható a világ szinte bármely szoftvere (legyen szó számlázóprogramról, futárszolgálatról vagy éppen időpontfoglalóról), addig a Webflow esetén szűkös az elérhető funkciók száma. Habár igaz, hogy nemrég megnyitották a lehetőséget a külső fejlesztők alkalmazásainak, de még így is elmarad a nyílt forráskódú rendszerek sokszínűségéhez képest. A Webflow-t tehát akkor ajánljuk inkább, ha megjelenésében egyedi, de működésében egyszerűbb oldalakról van szó.

Összegzés

Hogy melyik a jobb a két rendszer közül? Erre nem lehet választ adni. Minden projekt más és más, és vannak esetek, amikor komoly kutatómunkát igényel, hogy melyik rendszer használata az ideálisabb. Az azonban biztos, hogy a WordPress a könnyű hozzáférhetőségével, a számtalan elérhető kiegészítővel és az egyszerű fejlesztési lehetőséggel szerez pontot a versenyben, míg a Webflow az egyszerűségével, megbízhatóságával és stabilitásával. De épp ettől szép a webfejlesztés: a CMS-ek sűrű tengerétől kezdve az egyedi fejlesztésű honlapokig megannyi lehetőség áll a rendelkezésünkre, nekünk pedig ezek közül kell megtalálnunk a számunkra legideálisabbat.

‍