A minap részese voltam egy beszélgetésnek, ahol két oldal ütköztette az érveit. A téma nem volt más, mint a WordPresshez való viszonyunk. Az egyik oldal szerint ez egy szuper szoftver, amely idő- és költséghatékonnyá teszi a webfejlesztést – miközben az ellenoldal véleménye szerint egy csapnivaló rendszer, amit a pokol legmélyebb bugyraiba kívánnak.

Talán nem meglepő, de én az előbbi álláspontot képvisel(t)em, és a WordPress erényeit sorakoztattam fel. Ugyanakkor őszinte leszek – teljesen meg tudom érteni a másik oldalt is, és tisztában vagyok vele, hogy bizonyos közösségekben miért örvend közutálatnak. Sajnos az a helyzet, hogy rengeteg rosszul felépített, nehezen szerkeszthető, instabil és ízléstelen WordPress oldal létezik, és sokan csak egy-egy ilyen oldalba láttak bele, és elkönyvelték, hogy minden weboldal ehhez hasonló. Ezt megcáfolnám: igenis létezik szépen, jól strukturáltan felépített WordPress alapú weboldal, ami mind a felhasználói oldalról, mind az admin felületen gyors és megbízható.

WordPress vagy nem WordPress?

Elsőként talán azt a kérdést érdemes megválaszolni, hogy jó ötlet-e WordPresst használni a weboldalak elkészítéséhez. Ez önmagában is egy nagy vita, amely kapcsán pro és kontra egyaránt tucatnyi érvet fel lehetne sorolni. Tény, hogy az alternatívák köre széles: számos egyéb CMS (Content Management System [tartalomkezelő rendszer]) áll a fejlesztők rendelkezésére, mind nyílt forráskódú, mind bérelt változatban. És akkor az egyedi fejlesztésről még nem is beszéltünk.

Mindegyik mellett felsorakoztathatunk indokokat, hogy miért az a legmegfelelőbb a weboldalkészítésre, de a helyzet – szerintem – korántsem ilyen egyszerű. Ahány igény, annyi megoldás – minden projektre más és más keretrendszert érdemes választani. Ha például egy kkv egyszerű, néhány oldalas bemutatkozó honlapjáról van szó, akkor valószínűleg irreálisan magas lenne az erőforrásigénye egy egyedi fejlesztésű weboldalnak. Tény, hogy ez a verzió valószínűleg gyorsabb betöltési sebességgel rendelkezne, 100%-ban a cég igényeire szabva, viszont az elkészítése hosszadalmas és költséges, ráadásul később a szerkesztése is macerás. Amennyiben pedig kifejezetten a költség- és időhatékonyság a cél, akkor erre az egyik legjobb megoldás a WordPress sablonok használata.

Számos olyan szituáció létezik tehát, amikor érdemes egy már bejáratott, “félkész” megoldáshoz nyúlni, ami lehet a WordPress, a Webflow, vagy webáruházak esetén mondjuk a Shopify. Viszont ezek közül talán az első nyújtja a legnagyobb szabadságot – épp emiatt azonban könnyű átesni a ló túloldalára, és egy (csúnyán szólva) összetákolt, megbízhatatlan és biztonsági résektől hemzsegő végeredményt létrehozni.

Mitől (lehet) inkonzisztens a WordPress?

A WordPressről tudni kell, hogy egy nyílt forráskódú szoftver – egész konkrétan a GNU General Public License jogi besorolás alá esik, amely azt jelenti, hogy a rendszer teljes forráskódja szabadon hozzáférhető, felhasználható, módosítható és terjeszthető. Ez két fontos dolgot jelent: egyrészt azt, hogy a tartalomkezelőt bárki ingyenesen letöltheti és használhatja. Tehát ha valaki szeretne egy weboldalt, akkor ez az opció bármiféle költség kifizetése nélkül, korlátlanul alkalmazható – ez a tulajdonsága történetesen a világ legnépszerűbb webes rendszerévé tette a WordPresst. Másrészt mivel ilyen nagy felhasználói bázissal rendelkezik, és a forráskódok módosítása is engedélyezett, ezért rengeteg cég szakosodott arra, hogy kifejezetten a WordPress-t fejlesszék tovább különböző megjelenésekkel, funkciókkal. Ennek köszönhetően egy hatalmas könyvtár érhető el az interneten, ahol különböző kiegészítőkből, modulokból lehet válogatni. Bármilyen igény is merül fel a weboldalkészítés során, szinte biztos, hogy létezik már rá egy kész, “dobozos” megoldás – legyen szó webáruház funkcionalitásról, időpontfoglaló rendszerről vagy éppen árkalkulátorról.

Ez szuperül hangzik – és valóban: az is. Azonban egy nagy probléma van ezzel. A nagy szabadság következménye, hogy a fejlesztői közösség által készített elemek könyvtára nincs szabályozva, decentralizált, így a szereplők egymástól függetlenül töltik fel a szoftvereket. A különböző programozók más-más keretrendszerek, programnyelvek és elvek mentén dolgoznak, így a telepíthető modulok nem egységesek sem megjelenésükben, sem működésükben. Ezáltal könnyen elképzelhető, hogy a weboldalon a kapcsolati űrlapot, a térképes üzletkeresőt és a chatbotot más-más cég készítette, és mindegyiknek eltérő a megjelenése, beállítási felülete, akár még csak le sincs minden részük fordítva magyarra. Így történik meg, hogy egy pofonegyszerű honlap admin felületére történő belépést követően az illető – visszautalva a cikk elején említett beszélgetésemre – elkönyveli, hogy a WordPress csapnivaló: alkalmatlan feladata ellátására.

Aki járt már egy bonyolultabb WordPress alapú rendszer beállításaiban, az biztosan tudja, miről beszélek. Sajnos a fejlesztésre vonatkozóan nincsenek sztenderdek és szabályok, így mindenki más-más megoldásokkal valósítja meg az elképzeléseit. Ezáltal olyan alapvető különbségekkel is találkozhatunk, hogy egynémely bővítmény testre szabása a “Beállítások” menüpontban történik, a másiké az “Eszközök” alatt, míg egy harmadik saját menüpontot kap. Mondhatnánk, hogy ez csak a webmesterek dolgát nehezíti meg - és szerencsére a frontenden, azaz a weboldal végfelhasználók által látható részén valóban nagyon ritkán van nyoma ennek; azonban arra is fontos odafigyelni, hogy előfordul, hogy a különböző modulok által lefuttatott kódok nem kompatibilisek egymással, és egy szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy a rosszul összeválogatott modulok köre használhatatlanná teszi az oldalt.

Mitől lesz megbízható egy WordPress oldal?

A veszélyektől függetlenül természetesen a WordPress szolgálhat tökéletes alapjául is a honlapoknak – amennyiben megfelelően használjuk. Az alábbiakban azokat a szempontokat gyűjtöm össze, amelyekkel garantálható, hogy a rendszer stabil, gyors és átlátható maradjon.

A megfelelő sablon kiválasztása

A WordPressben eredetileg sablonnak nevezzük azt a fájlt, csomagot, amely meghatározza a honlap kinézetét. Azonban ma már ez a kép is jóval árnyaltabb, ugyanis a sablonok a megjelenésen túl extra funkciókat is adhatnak a weboldalhoz. Eközben viszont azt is tudni kell, hogy a megjelenést sem csak a sablon képes szabályozni, hanem különböző bővítményekkel ez is felülírható. Tehát elég kesze-kusza a helyzet, tulajdonképp a sablon is felelhet funkcióért, míg a bővítmény is a kinézetért, ezzel tökéletesen felrúgva a WordPress készítői által kiötlött struktúrát.

Tudom, nehezen követhető ez az egész – éppen emiatt is érdemes már rögtön a fejlesztés elején tisztába tenni ezt, és olyan sablont választani, ami tényleg az, ami: csupán egy alap kinézetet ad a weboldalnak, és nem terheli felesleges kódokkal, funkciókkal. Léteznek olyan témák (pl. Hello Elementor), amik csak egy üres vásznat biztosítanak, és amelyre a fejlesztő azokat az elemeket helyezi el, amikre valóban szükség van. Ez a tökéletes kiindulási alap ahhoz, hogy a WordPress letisztult és megbízható maradjon.

Biztosan szükség van arra a bővítményre?

Sajnos a WordPress alapból elég kevés funkcióval rendelkezik, ezért is kell olyan nagymértékben a bővítményekre támaszkodni. Ahogy már fentebb is írtam, sokszor sajnos a legalapvetőbb funkciókhoz is telepíteni kell egy modult, például egy kapcsolatfelvételi űrlap megjelenítéséhez, vagy épp a keresőoptimalizálási beállítások megadásához is. Ez egy adottság, amit el kell fogadni – és természetesen azt is, hogy a különböző weboldalak különböző célokat szolgálnak, ahol elengedhetetlen, hogy adott funkcionalitások megvalósuljanak.

Azonban mi azt valljuk, hogy mielőtt minden funkcióra telepítenénk egy-egy modult, érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkozni: biztosan szükség van arra a bővítményre? És itt nem arra gondolok, hogy magát a funkciót kellene elvetni, hanem arra, hogy nem lehet-e egyszerűbben, újabb kiegészítő telepítése nélkül megoldani azt. Amennyiben a honlap egy oldalépítő eszközzel készül (pl. Elementor), akkor számos esetben egy kis kreativitással, újabb szoftver bevonása nélkül is meg lehet oldani akár egész bonyolult megjelenéseket és működéseket is. Persze előfordul olyan is, hogy vagy nincs telepítve ilyen eszköz az oldalra, vagy alkalmatlan rá, ezekben az esetekben azonban szintén lehet alternatívákban gondolkozni.

Ahogyan az már megállapításra került, az egyedi fejlesztés sokszor valóban költséges tud lenni, azonban az egyszerűbb funkciókra mégis jobb inkább saját kódot írni, mint külső bővítményt bevonni. Ennek az előnye, hogy a funkció 100%-ban az adott cég igényeire lesz szabva, miközben abban is biztosak lehetünk, hogy nem tartalmaz majd semmilyen felesleges kódot, amely terhelné a weboldalt.

Sajnos a munkánk során számtalanszor találkoztunk már olyannal, hogy a weboldal korábbi fejlesztője az egyszerűbb(nek tűnő) utat választotta, és inkább egy dobozos megoldást telepített a felmerült igényre, azonban ebből megannyi negatív következmény származott. Egyrészt a weboldal tele volt különböző bővítményekkel, ráadásul ezek jellemzően további extra funkciókat is tartalmaztak, amikre nem is volt igény, így szükségtelenül fogyasztották a szerver erőforrásait. Arról nem is beszélve, hogy ha egy-egy bonyolultabb funkció megvalósítására nem találtak célzott szoftvert, akkor több programot próbáltak ötvözni a funkció megvalósítása céljából. Azonban ez azon túl, hogy teljesen átláthatatlan és megbízhatatlan, még magát a funkciót is csak kompromisszumok mellett képes ellátni, amely megnehezíti mind az adminisztrátorok, mind a végfelhasználók dolgát.

Ha mégis bővítményre van szükség

Természetesen nem lehet minden funkciót teljesen egyedileg lekódolni, mivel akkor épp azt az előnyét veszítené el a rendszer, amiért szeretjük: hogy egy jó alapot ad a weboldalakhoz, amelyekhez számtalan funkció érhető el bővítmények formájában. Tehát mi sem utasítjuk el azt, hogy bizonyos esetekben már kész kiegészítőkhöz nyúljunk, sőt, vannak esetek, amikor kifejezetten ez javasolt.

Léteznek igények, amelyek iparágtól, földrajzi elhelyezkedéstől és egyéb tényezőktől függetlenül sok-sok cégnél felmerülnek. Ilyen például az online értékesítés. Egy webáruház összetett, mégis viszonylag sztenderdizált, így erre felesleges lenne egyedi felületet tervezni, amikor létezik rá bejáratott, megbízható szoftver. Ugyanez igaz az időpontfoglalásra is. A fodrászok, kozmetikusok, magánklinikák vagy épp szabászatok világszerte hasonló logika mentén működnek, így elérhetők már erre is tökéletes megoldások – nem kell feltalálni az időpontfoglaló rendszert, számtalan kész szoftver érhető már el.

Fontos újra nyomatékosítani, hogy a WordPress könyvtárának az az előnye, hogy nem csak a nagy, sokak által használt funkciókra találhatók benne megoldások, hanem szinte mindenre – elképzelhető, hogy a fejlesztés során ezekhez kell nyúlni. Érdemes azonban odafigyelni néhány dologra, amikor kiválasztjuk a megfelelő bővítményt:

• Lehetőleg ne tartalmazzon további felesleges funkciókat, kódokat azon kívül, amelyet használni szeretnénk.
• A fejlesztője ismert és megbízható legyen, a vásárlói visszajelzések pedig pozitívak.
• A felhasználók számára gyors, segítőkész ügyféltámogatást nyújtson.
• A szoftver folyamatosan frissüljön, mindig legyen kompatibilis a WordPress és a böngészők legújabb verziójával.

Szokták mondani, hogy a jóból is megárt a sok – és ez pontosan így van a WordPress bővítményekkel is. Természetesen azt nagyon nehéz megmondani, hogy általánosságban egy weboldal esetén hány kiegészítő használata javasolt, de ökölszabályként elmondhatjuk, hogy egy egyszerű bemutatkozó oldalon legfeljebb 5-10, míg egy webáruház esetén maximum 15-20 bővítmény telepítése a kívánatos.

Folyamatos karbantartás

A weboldal elkészülte után sem szabad megfeledkezni a felület megfelelő karbantartásáról. Magát a WordPress rendszert és a hozzá telepített bővítményeket is folyamatosan frissítik a fejlesztői, amely frissítéseket általában manuálisan szükséges elvégezni. Ezzel garantálható, hogy a weboldal technikailag mindig naprakész legyen, megfeleljen az operációs rendszerek és böngészők legújabb elvárásainak, ezáltal pedig biztonságot nyújtson a hibák és a hackerek ellen. Ha a weboldal tulajdonosa az élesítést követően megfeledkezik ezekről a lépésekről, akkor akár egy hosszú évek során felépített oldal is instabillá válhat – olyanná, amilyen minőségében senki nem szereti a WordPress-t.

Egy korábbi cikkünkben részletesen összeszedtük azokat a lépéseket, amelyekre figyelni kell annak érdekében, hogy a WordPress alapú weboldal mindörökre szép, megbízható és gyors maradjon, és ne hagyjon kétséget afelől, hogy jó döntés volt ezt a tartalomkezelő rendszert használni a honlap alapjául.

‍