Az alapok

A UX design angolul “user experience design”, és felhasználói élményt jelent. Amikor egy weboldalra érkezik a látogató, sok impulzus éri, és ez mind befolyásolja, mennyi időt fog eltölteni az oldalon. Ha úgy érzi, az oldal egyszerűen kezelhető, könnyen áttekinthető és logikusan felépített, akkor jó munkát végzett a UX designer.

A tervezésnél ugyanis a célcsoport igényeinek kell megfelelni. A célcsoport a felhasználók közül kerül ki, ők azok, akik bizonyos értelemben cégünk “fenntartói” – ezért olyan fontos, hogy minél többet időzzenek a weboldalunkon.

A UI deisgner célja is hasonló a UX designeréhez, de nem összekeverendő a kettő. A UI designernek ugyanis olyan felületet kell terveznie, ami kellemes, hívogató, vonzó az ügyfelek számára, és ennek sikere a legapróbb részleteken múlik. Nem mindegy például, hogy egy űrlap kitöltőmezőjében a beírandó adatok (név, telefonszám stb.) a mezőn kívül vagy belül helyezkednek el. Nem mindegy az ezen mezők közti térköz, vagy az elrendezésük sem. Két oszlop van a mezőkből vagy egy? Ezek kívülről nüansznyi különbségnek látszanak, mégis nagyban növelhetik vagy épp csökkenthetik az űrlap kitöltésével töltött időt.

Míg az írók a szavak emberei, addig a UI designerek a betűtípusok, formák, színek emberei.

De egy egyszerűbb példával élve: a weboldal elkészítésének folyamatát a házépítés folyamatához is hasonlíthatjuk. Ez esetben az alapok letétele és a szerkezet megalkotása a UX designer feladata; a beltér és kültér, a burkolat, egyszóval a megjelenés kivitelezése pedig a UI deisgneré. Az egyik nem működik a másik nélkül, de a különbség lényeges köztük.

A UX designer – ki az és mi a dolga?

A UX designer feladatai közé tartozik, hogy kutatást végezzen a versenytársakról, jó gyakorlatokat (best practices) keressen, és legyen rálátása arra, milyen megoldások vannak a piacon a megrendelő cégén kívül. A jó UX designer képben van az akutális trendekkel: erre alapozva készíti el a tartalmi koncepciót (sitemap), ami első körben még csak egy vázlatos ábra, oldaltérkép. Ide minden fontos címszó felkerül, ami a weboldal gerincét alkotja. Ezután készül el a drótváz (wireframe), ami már annyiban különbözik a tartalmi koncepciótól, hogy ott már konkrét oldalvázlatokat készít a UX tervező. Címek, szövegrészletek, képek, menüpontok elrendezése a legfontosabb itt, de ennél a pontnál már el is érkezünk a UI designhoz.

A UX designer úgy tervez, hogy a célcsoport igényeit tartja szem előtt, valamint időnként ellenőrzi a UI designer munkáját, elég egyértelműen követhető-e, vizuálisan is kiszolgálja-e az oldal a felhasználókat.

A jó UX designer tehát összetett tudással rendelkezik: ismeri a trendeket, versenytárselemzései és kutatásai révén nagy rálátása van a piaci szereplők termékeire, viselkedésére, a jó példákra. Ennek köszönhetően jól strukturált, áttekinthető oldal- és navigációs térképet tud tervezni, figyelve arra, hogy az oldal a legjobban ki tudja szolgálni a meghatározott célcsoportot. Ha van rá lehetősége, akkor A/B tesztek készítésében is segít. (Az A/B teszt egy konverziónövelő módszer. Például egy oldalnak két- vagy többféle verzióját hasonlítjuk össze azért, hogy egyértelművé tegyük, melyik teljesít jobban.)

Az, hogy a UX designer jól végezte-e el a munkáját, leginkább az oldal elindulása után látszik majd. Ha az oldalra látogatók könnyen eligazodnak a navigációban, megkapnak minden információt, amire szükségük van, de ezzel együtt nincsenek túlterhelve fölöslegesen információkkal, akkor elégedettek lesznek a felhasználói élménnyel, és máskor is vissztatérnek az oldalra.

A UI designer

Ha a házépítés analógiájánál maradunk, akkor a szerkezeti felépítést az enteriőr és a külső megjelenés követi. A UI betűszó angol megfelelője a “user interface”, vagyis felhasználói felület. Ahogy a bevezetőben is írtam, a tervezésben nagy szerepe van a részleteknek. Ez a laikusok számára akár furcsa is lehet, de összességében sokat lendítenek a felhasználói élményen a részletek. Mekkorák legyenek a gombok sarkainak lekerekítései? Inkább kerek vagy inkább szögletes formájú címbetűtípust használjunk? Mekkora legyen a távolság két betű, két sor vagy két bekezdés között? Mennyire konzisztens az oldalon található elemek elrendezése? Mennyire illik az oldalon használt fotók színvilága a szolgáltatáshoz, termékhez? Az oldal hány százalékát foglalja el szöveg; mennyi üres, szabad tér van? Ezek mind olyan szempontok, amiket egy UI designer nem hagyhat figyelmen kívül.

A másik fontos feladata a UI designernek, hogy ún. reszponzív oldalt hozzon létre. Ez egy tervezési metódus, és a lényege, hogy a designer úgy dolgozzon, hogy az oldal tökéletesen illeszkedjen a különböző multimédiás eszközök (mobil, tablet, laptop, monitor stb.) képernyőihez, azok felbontásától függetlenül.

Azért, hogy ez a rugalmasság tartható legyen, és a fejlesztőnek se legyen gondja a fejlesztésnél, a designer az apró elemek megtervezésétől halad az egyre nagyobb elemek, szekciók megalkotásáig. Kezdi az ikonokkal, színekkel, gombokkal, majd jönnek a kártyák, kitöltőmezők, utána a szekciók, legvégül pedig maga az oldal.

Összegzés

A blogposzt végére érve ráeszmélhetünk tehát, hogy ez a két szakember – a UX designer és a UI designer – két külön szakterületnek a mestere, és ezen szakterületek ugyan szorosan összekapcsolódnak egymással, mégis jelentős különbség van közöttük. Ha úgy döntünk, hogy egy jól felépített, átlátható, vizuálisan is korszerű és az üzeneteit egyértelműen közlő honlapot szeretnénk terveztetni, akkor midndkét szakemberre szükségünk lesz.