UX writing? Copywriting? UX copy? Ha szeretnéd tudni, mi a különbség ezen fogalmak között, akkor kattints a cikkre! Többek között erre is fény derül.
UX writing? Copywriting? UX copy? Ha szeretnéd tudni, mi a különbség ezen fogalmak között, akkor kattints a cikkre! Többek között erre is fény derül.
A UX writing – magyarul a “felhasználóiélmény-írás” vagy “UX (szöveg)írás” – a digitális termékekkel vagy szolgáltatásokkal való interakció során a felhasználók által tapasztalt szövegek megalkotásának gyakorlatára utal. Magában foglalja a világos, tömör, intuitív, informatív, támogató és vonzó nyelvezet megalkotását, amely a felhasználókat a felhasználói felületeken keresztül navigálja. Segíti őket, hogy megértsék, hogyan lépjenek kapcsolatba a különféle funkciókkal, és támogatja a feladatok hatékony elvégzését. Az UX szövegírás az általános felhasználói élmény fokozására összpontosít. Ez feltételezi a tervezőkkel, fejlesztőkkel és más érdekelt felekkel való szoros együttműködést, hogy a nyelvezet minél gördülékenyebben és sikeresebben szinkronba kerüljön a termék általános kialakításával és funkcionalitásával.
Gondolkodtál már azon, hogy mi is a különbség a copywriting és a UX writing között? És hogy mi a különbség a UX copy és a UX writing között? Kezdjük az előbbi párral! A kétféle írást valóban nehéz (lehet) megkülönböztetni. A copywriting elsősorban marketing- és reklámcélokra irányuló, meggyőző és magával ragadó tartalmak létrehozását kódolja. Gyakran használják termékek, szolgáltatások vagy akár öteletek, elképzelések népszerűsítésére, és szándékosan úgy tervezik, hogy érzelmeket ébresszen, cselekvésre vagy konverzióra ösztönözzön.
Ezzel szemben a UX writing a digitális felületeken található szövegek és mikroszövegek megalkotásának gyakorlata a felhasználói élmény fokozása érdekében – arra összpontosít, hogy világos, tömör és hasznos nyelvezetet biztosítson, amely végigvezeti a felhasználókat a termékekkel és/vagy szolgáltatásokkal történő interakciókon.
A copywriting lényegében az eladásról szól, míg az UX writing ezzel szemben az útmutatásról. A copywriting meggyőző nyelvezetet működtet a cselekvések ösztönzésére, a UX writing pedig világos utasításokat és segítséget nyújt a felhasználóknak.
De akkor mi a helyzet a UX copyval? A UX copy a felhasználói felületek olyan írott tartalmaira utal, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az általános felhasználói élményhez. Ide tartoznak az olyan szöveges elemek, mint a gombok feliratai, menüpontok, hibaüzenetek, súgó buborékok és utasításkérések. Kifejezetten azokra a kisebb, “szemcsésebb” szövegtöredékekre utal, amelyek funkcionális célokat szolgálnak a felhasználói felületen.
A UX writing tehát a digitális termékek szöveges tartalmának szélesebb spektrumával foglalkozik, míg az UX copy kifejezetten a kisebb, lokalizáltabb elemekkel, amelyek közvetlenül befolyásolják a felhasználói interakciókat és a felhasználói felület megértését. A UX copy a UX writing egy alcsoportja, amely a felhasználói élményen belüli szöveg részletes, funkcionális aspektusaira összpontosít. Amíg tehát a copywriting elsősorban a meggyőző marketingtartalommal foglalkozik, addig a UX writing és a UX copy a digitális felületeken végbemenő felhasználói élmény optimalizálására összpontosítanak a világos, tömör és felhasználóközpontú nyelvezet révén.
Az ún. UX törvények – kutatásokban, empirikus adatokban gyökerező – vezérelvekként szolgálnak, hogy a tervezők jobban ráhangolódhassanak célközönségükre. Ezek az elvek elősegítik a felhasználói viselkedés és preferenciák mélyebb megértését. Bár a UX törvények elsősorban a tervezők részére “íródtak”, valójában túlmutatnak a terméktervezési csapatokon belül játszott szerepkörükön, és minden, a kreatív törekvésekben érintett fél számára értékes információkkal szolgálnak. Ezen törvények írásbeli alkalmazásával a UX írók olyan tartalmakat készíthetnek, amelyek effektíven hatnak a userekre, ezáltal javítja az általános felhasználói élményt.
Az elsőt, Jakob törvényét Jakob Nielsen tervező-technológusról és neves felhasználóiélmény-tanácsadóról nevezték el. Ez a törvény kimondja, hogy
A felhasználók idejük nagy részét más oldalakon töltik. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók azt szeretik, ha a webhelye ugyanúgy működik, mint az összes többi, általuk már ismert weboldal.
Ez a törvény lényegében a webhely vagy alkalmazás tervezésében szerepet játszó ismertség és következetesség fontosságát hangsúlyozza. Jacob törvénye egyértelműen kimondja, hogy a felhasználók azt a weboldalt részesítik előnyben, amely ugyanúgy működik, mint az összes többi, általuk már ismert webhely. A UX írásban Jacob törvényének mozgósítása azt jelenti, hogy olyan ismerős nyelvi mintákat, terminológiát és navigációs struktúrákat alkalmazunk, amelyekkel a felhasználók a különböző digitális platformokon már találkoztak. A UX írók a már megszokott konvenciókhoz igazodva csökkenthetik a kognitív terhelést, javíthatják a felhasználói megértést, és elősegíthetik a felhasználói felülettel történő zökkenőmentes érintkezést. Például a szabványos kifejezések használata az olyan gombok esetében, mint a "Küldés" vagy a "Mégsem", biztosítja, hogy a felhasználók könnyedén “kitalálhassák” az egyes elemek funkcióját anélkül, hogy ismeretlen címkéket kellene bogarászniuk. A nyelvezet és az elrendezés következetessége a bizalom és a megbízhatóság érzését is erősíti, mivel a felhasználók magabiztosabban navigálnak az olyan felületeken, amelyek úgy viselkednek, ahogyan azt a korábbi tapasztalataik alapján már megszokhatták.
A döntés meghozatalához szükséges idő logaritmikusan növekszik a választási lehetőségek számával.
A Hick-törvény – vagy más néven Hick-Hyman-törvény – azt állítja, hogy a döntések meghozatalához szükséges idő a választási lehetőségek számával együtt nő. Ez a törvény rávilágít az egyszerűség és minimalizmus UX writingban való fontosságára. Ha túl sok lehetőséget kínálunk a felhasználóknak, az túlterhelheti őket, és “lefagyást”, döntési képtelenséget okozhat. A tartalom és a funkciók felhasználói igények és preferenciák alapján történő rangsorolása segíthet minimalizálni a felhasználók által egy adott időpontban felmerülő választási lehetőségek számát. A stratégiai tartalomszervezéssel és -hierarchiával a UX írók a kívánt műveletek felé irányíthatják a usereket, és megkönnyíthetik a zökkenőmentesebb interakciókat.
A Tesler-törvényt Larry Tesler informatikusról nevezték el, aki az ember és a számítógép közötti interakcióval kapcsolatos munkásságáról ismert. A törvény a Komplexitás társalgási törvénye (The Law of Conversation of Complexity) néven is ismert, és azt mondja ki, hogy
Minden alkalmazásnak van egy alapvetően redukálhatatlan összetettsége. Az egyetlen kérdés az, hogy vajon ki használja majd.
Ez a törvény azt hangsúlyozza, mennyire ki- és elkerülhetetlen az egyszerűség és a használhatósági szempont a szoftvertervezésben. A komplexitás ugyan elkerülhetetlen, de azt úgy kell kezelni és elosztani, hogy a felhasználó mentális terheltsége a minimálisra csökkenjen. A Tesler-törvény UX írásban való alkalmazása magában foglalja a felhasználói felületek egyszerűsítését, az imént említett kognitív terhelés minimalizálását, az interakciók racionalizálását, a komplexitás felelősségteljes menedzselését, valamint a teljesítmény és az egyszerűség közötti egyensúly megteremtését. Mindezek célja, hogy az összetett koncepciók könnyen érthető szavakká egyszerűsödjenek. A felhasználók egész egyszerűen nem tölthetnek időt szakzsargon fejtegetésével vagy tekervényes utasítások szerinti navigációval.
A Postel-törvény, amelyet Jon Postelről, az Internet egyik úttörőjéről neveztek el – más néven pedig a robusztusság elve –, kimondja, hogy:
Légy konzervatív abban, amit kiadsz a kezeid közül, és légy liberális abban, amit befogadsz.
Ezt a törvényt eredetileg a hálózati protokollok tervezése során alkalmazták, de más területekre is sikerrel kiterjeszthető. Egyrészről toleráns hozzáállást ösztönöz a felhasználói inputok befogadásakor, azok kezelésében ugyanakkor már a robusztusságot szorgalmazza. A Postel-törvény UX writingban történő alkalmazása lényegében azt jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a világos, egyértelmű kommunikáció és a felhasználók eltérő igényeinek és értelmezéseinek figyelembevétele között. Az űrlapok hibaüzeneteinél a UX írók például olyan hasznos tanácsokat adhatnak, amelyek segítenek a felhasználóknak kijavítani a hibákat, anélkül, hogy túl szigorúnak vagy bonyolultnak tűnnének. Azáltal, hogy nyitottak a különböző felhasználói inputokra, a UX írók könnyebben érthető felületeket készíthetnek, a hibákkal szemben pedig elnézőbbé válhatnak. Nem mindenki gondolkodik úgy, mint te vagy én. Azzal, hogy a nyelvtervezésben a konzervativizmust és a liberalizmust is egyaránt elfogadják és propagálják, az UX írók olyan felületeket hozhatnak létre, amelyek egyszerre robusztusak és felhasználóbarátak.
Hogyan is szól a mondás? Gyakorlat teszi a mestert!? A UX writing gyakorlása elengedhetetlen az intuitív, felhasználóbarát digitális élmények létrehozásához. Ez természetesen magában foglalja az imént említett, bevett törvények-elvek követését is – meggyőző és hatékony copy csak így születhet. De pontosan milyen UX copy-k hozhatók is létre a jó UX írással?
A UX writing feladatai és nem-feladatai közötti különbségtétel nem csekély kihívást jelent. A feladat sikeres teljesítésében az egyik buktató, mint már említettük, a UX writing és a copywriting közötti – feltűnő – hasonlóságban rejlik. Ez a hasonlóság gyakran vezet félreértésekhez és a határok elmosódásához. A “határsértés” veszélye abban áll, hogy sérül a UX writing egyértelműsége és funkcionalitása. A meggyőző nyelvezet indokolatlan hangsúlyozása háttérbe szoríthatja a felhasználó megértésének és a navigáció segítésének prioritását. Már csak éppen ezért is elengedhetetlen a UX írók számára, hogy tudatosságról tegyenek tanúbizonyságot tudományágukat illetően, az abban rejlő célok és módszertanok tekintetében. Garantálniuk kell, hogy a meggyőző szövegírási technikák csábítása ellenére a mindenkori felhasználói igények maradnak számukra a legfontosabbak.
A jó UX writingról szóló bármely vita lezárásaként hangsúlyozni kell annak kulcsfontosságú szerepét a felhasználói élmény kialakításában és a digitális térben aratott üzleti siker előmozdításában. A jó UX writing nem csupán a szavak megalkotásáról szól, hanem a felhasználók, az igényeik és a viselkedésük megértéséről is. A hatékony UX írási gyakorlatok bevezetésével a szervezetek olyan digitális termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek rezonálnak a felhasználókra; elősegíthetik a bizalom kialakulását, ami végső soron az elköteleződés és a lojalitás kiépülését teszi lehetővé. A versennyel telített digitális környezetben, ahol a felhasználókat mindinkább elárasztják a választási lehetőségek, a felhasználói élmény minősége kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lehet. A jó UX writing túlmutat a puszta funkcionalitáson; olyan emlékezetes interakciók létrehozásáról szól, amelyek maradandó nyomot hagynak a felhasználókban. Következésképpen az nem egy egyszeri vállalkozás – egy folyamatos iterációs és fejlesztési folyamat.
Töltsd le ezt az ingyenes dokumentumot, ami segít stratégiai szemlélettel átgondolni új vagy meglévő márkádat.
Ha egy új webshop indítása előtt állsz, vagy esetleg egy már meglévő webshopot szeretnél stratégiai szempontból átgondolni, szükséged van erre az útmutatóra.
Töltsd le!Hetente egyszer küldünk neked egy új cikket.