Az analógiáról és Joseph Campbellről röviden

Előző két cikkemben a landing page-ek felépítéséről, majd a Storybrandről meséltem. Most következő írásomban azt elemzem, hogyan állítható párhuzam a Joseph Campbell által felállított modell és a vállakozó-ügyfél viszony között.

Joseph Campbell (1904-1987) amerikai író, esszéista, vallástörténész volt, aki “Az ezerarcú hős” c. könyvében a jungiánus pszichológián keresztül mutat be egy ún. archetipikus történetmintát. Ebben a könyvben a szerző felvázolja a hőst mint archetípus utazását, a kaland, a tanulás és az átalakulás motívumát, amely gyakorlatilag a világ összes mitikus hagyományát átszövi.

Ez a történetminta (akármennyire is szokatlannak tűnik a párosítás) a vállalkozását építő ügyfél életében is aktívan jelen van. Hiszen ő is valamilyen cél érdekében cselekszik, és azon van, hogy az elé kerülő kihívásokat minél könnyebben megoldja. Nézzük meg tehát, hogyan is néz ki, amikor a vállalkozó a hős, és hogyan járja be a fejlődésének az útját.

Főszerepben az ügyfél

A hős útját három fő szakaszra oszthatjuk: elindulás, beavatás, visszatérés.

A hős utazása azzal kezdődik, hogy nyugodtan éli mindennapjait, a vállalkozás döcög a maga útján – ám valami történik, és egy kihívással kell szembenéznie. Lehet ez akár gazdasági visszaesés vagy más típusú külső hatás, mint például pár éve a Covid miatti lezárások… A lényeg, hogy hősünknek reagálnia kell a kialakult helyzetre. Egy darabig ellenállhat, de hosszú távon megoldást kell találnia, szembe kell néznie a kihívással, ha azt szeretné, hogy vállalkozása fennmaradjon. Ez nagyfokú rugalmasságot követel az ügyféltől, nyitottnak kell lennie a változásra. Ha azonban leküzdi belső ellenállását a kihívással szemben, elkezdhet szövetségeseket, segítséget keresni. Utánaolvashat például annak, más szakemberek hogyan küzdenek meg a saját problémáikkal - ezek a vallomások aztán referenciaként, egyfajta “sorvezetőként” szolgálhatnak a számára.

Ezután jön a következő fázis, a mentorral való találkozás. Amikor ugyanis felkeres minket egy ügyfél, akkor egy ehhez hasonló kapcsolat bontakozik ki közte, a vállalkozását építő ügyfél és köztünk, a tervező között. A tervezési folyamatot számos beszélgetés, kutatás előzi meg - ez a stratégiai szakasz. Megismerjük az ügyfél történetét, problémáit. Kérdéseket teszünk fel, együtt gondolkodunk, felvázoljuk az esetleges megoldásokat. Amikor a hős rátalál a mentorára, akkor az ő számára is elengedhetetlenné válik, hogy segítője megértse őt, hiszen csak így tudja támogatni az útja során

A campbelli analógia szerint ezután következik a “beavatás”. Ez elsőre talán kissé misztikusnak hangozhat, de alójában itt mindössze annyiról van szó, hogy az ügyfél belecsöppen egy olyan világba, amit azelőtt még nem ismert. Már rábólintott az újratervezésre, már eldöntötte, hogy megoldja a problémát, vissza már nem fordulhat, de látja, mennyi feladat áll előtte. Ez egy nehéz szakasz. Az ügyfélnek is, de adott esetben a tervezőnek is az lehet.
A tervező oldaláról ez a szakasz akkor jelenik meg, amikor már felvázolta és körbejárta a problémát, megoldásokat is talált, de ezekből ki kell választania azokat, amelyek a legfontosabbak, és amelyek a legjobban szolgálják az ügyfél céljait (pl. új vásárlók szerzése). Mindez az új arculat, valamint a későbbi weboldal alapja.

A folyamat soron következő részei Campbell modellje szerint a krízis és a küzdelem, ami az ügyfél és a tervező szempontjából a tervezés és a kivitelezés során felbukkanó technikai kihívásokat jelentheti. Ez alatt nem mindig azt értjük, hogy akadályba ütközünk, inkább azt, hogy a cél eléréséhez idő és energia szükséges - az ügyfél pedig, ahogy betekintést nyer ebbe a folyamatba, láthatja, hogyan épül fel lassan az a termék, szolgáltatás, amit a tervezővel együtt megálmodott, de azt is láthatja, hogy egy összetett folyamat ez, amelyből mindenki részt vállal.

Az eredmény pedig a jutalom: a megvalósult termék, amely üzembe helyezése után sikeresen szolgálja azokat a célokat, amelyeket a folyamat elején meghatároztunk.

Az ügyfél nemcsak elégedett, de egy olyan folyamatnak is a része lehetett, amelyben eddig nem volt tapasztalata, és amelyből sokat tanulhatott.

Összegzés

A hős útjának analógiája elsősorban történetíróknak szól, de mivel ez egy archetipikus történetminta, ezért sokkal több területet érinthet az életünkben, mint azt gondolnánk. Az én értelmezésemben a materiális világban egy vállalkozó is ugyanúgy végigjárja ezt a tanulási folyamatot, mint bármelyik mesehős - csak eszerint az értelmezés szerint nemcsak egy szolgáltatást kap, hanem egy új tanulási folyamatban való részvételt és tapasztalatot nyer.

‍