Egy jó marketingfogás példája

A számlázz.hu idei marketing kampányát azért kedvelem, mert kiemelkedően jól ragadja meg a sokunk számára kellemetlen adózási tevékenység napos oldalát. Ugyanis úgy tűnik, van napos oldala, erre mutat rá a szlogen és a vizuál: az automatizációs lehetőségek biztosítják, hogy te elmélyülten foglalkozhass azzal, amihez igazán értesz. 21. századi emberként sok mindenbe szeretünk belevágni, folyamatosan információk tömkelegével kelünk-fekszünk, és mindemellett hajlamosak vagyunk azt hinni, mindenhez értünk (hiszen olvastunk róla egy posztot!). Ugyanakkor arra is igényt tartunk, hogy valaki levegye a vállunkról ezt a sok felelősséget és feladatot erre az érzékeny pontra tapint rá ez a marketingkampány.

Ami különösen tetszik benne, hogy nem egy ígéretet, hanem egy jövőbeni állapotot tálal, jelen időben.  Nem azt mondja, hogy ez és ez fog történni veled, ha velünk dolgozol. Az a valaki, akit a képen látsz, már jó ideje nyugodt, szinte meditatív állapotban teszi a dolgát, azt, amihez ért, és ez így van jól. Ez már a jó életbe való megérkezés, nem pedig még csak annak az ígérete.

‍

Ez a példát csak személtetésképp hoztam, mennyit számít az, ha jól fogalmazzuk meg a céljainkat, mert e mentén később sokkal pontosabban tudunk szólni a célközönségünkhöz is.

Nem is olyan egyszerű a válasz, mint ahogy az elsőre hangzik

Munkafolyamatunk első fázisaként kialakítunk egy stratégiát, ami mentén később megalkotjuk az arculatot, és a weboldalt. Ennek a stratégiának a részeként hosszan interjúzunk ügyfeleinkkel, kutatva a szándékaikat, motivációjukat. Mindezt azért, hogy könnyebben megértsük őket, és pontosabban lássuk célközönségüket, akikhez majd a márka kommunikációján keresztül szólni fogunk.

Ezeknek az interjúknak az egyik központi része, amikor az ügyfélnek át kell gondolnia azt, hogy  amit csinál, mért csinálja. Volt nemrég egy ügyfelünk, aki egyből rávágta a nagy miért?-re, hogy aki a vállalkozásával nem a bevételét akarja növelni, az hazudik.

Igaza van!  …bizonyos szempontból. Álságos lenne ezt elhallgatni. De a kérdés nem erről szól, mivel a bevétel növelésének célja nyilvánvaló. A kérdés az, mi számodra a legfontosabb érték abban, amit létrehozol.

Ez azért fogós kérdés, mert egy cég megalapítása, rendszerének kialakítása évekbe telik, közben rengeteg tapasztalatot szerzünk magunkról, rengeteg új kapcsolat, konfliktus, szerepkör vesz körül, és mire eljutunk egy általunk kitűzött célhoz, már nem biztos, hogy az a cél egyezik a kezdetben meghatározottal, és nem azért, mert nem tartottuk szem előtt eléggé a kezdeti szándékot, hanem mert mind a társadalom, mind a gazdasági környezet, mind a kapcsolataink és a személyiségünk is nagy változásokon mehet keresztül az évek során.

Így logikus lehet időről időre újra feltenni a kérdést: "ma is azért kelek fel az ágyból, mint 5 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem felépíteni a vállalkozásomat?"

Társadalmi nyomás vs. személyes cél

Engedj meg egy személyes kitérőt. Nemrég Ullmann Tamás filozófus cikkét olvastam, ami témájából adódóan felhívja a figyelmet az önbecsapás vagy a tévút lehetőségére a felületesen végzett önismereti folyamatokban. Felvetése szerint előfordulhat, hogy sikeresnek és szabadnak gondoljuk magunkat, ellenben lehet, csak annyi történik, hogy sikeresen alkalmazkodunk egy éppen kialakult társadalmi normához, nem átgondolva azt, mit is jelent nekünk a siker, és hogy nekünk ugyanazt jelenti-e, mint a környezetünknek. (Ehhez hasonló dilemmákkal foglalkozik egyébként az utóbbi évtizedekben kialakult kritikai pszichológiai irányzat is.)

Ebben az információs zajban ember − és felhasználó − legyen a talpán, aki el tud igazodni a saját igényei és a rázúdított elvárások között (amely elvárások persze trükkösen ki nem hagyható, egyszeri lehetőségként vannak tálalva). Megfigyelni tehát, mi mozgat minket valójában, miért alkottuk meg kezdetben a saját márkánkat - nem is olyan egyszerű feladat.

Zárójelen belül a saját példámat hozom: a filozófus cikkét olvasva azon töprengtem, milyen a viszonyom a social médiával, sikert jelent-e például az, hány követőm van? Az első gondolat mindig az, hogy igen, legyen minél több követőm, jussak el minél messzebbre, a szolgáltatásom legyen látható minél több helyen, és persze mondhatom azt, hogy a követők száma hozzásegít engem ahhoz,  hogy több megrendelőm legyen. De miután gondolatban “lehámoztam” a social media jelentőségét, és végig gondoltam, mikor élveztem valójában az alkotói folyamatot, akkor arra a következtetésre jutottam, hogy végső soron a munka során kialakult emberi kapcsolat az, ami a leginkább hozzáadott értékkel bír. Ez kívülről fellengzősen hangzik, tudom, de valóban, pár év elteltével, ha visszagondolok egy adott projektre, sosem arra asszociálok, hogy utána milyen jól be tudtam fizetni a számláimat, és futotta még kajára és szórakozásra is, hanem arra, hogy ezzel és ezzel az emberrel milyen jó volt együtt dolgozni. Ez csak egy a sokféle motiváció közül, ami hajthat. Motiválhat ugyanis az autonómia, az innováció, a kreativitás is. Lehet belső motivációm például az, hogy biztonságban érezzem magam a munkakörnyezetemben és sorolhatnám. Lényeg, hogy tisztában legyek azzal, mi a valódi hajtóereje a munkámnak.

Vállalkozói mentális térképünk újrarajzolása

Zárásként  egy olyan hasonlatot hozok, ami segít észben tartani a célok meghatározásának fontosságát. M. Scott Peck beszélt sokat egy könyvében a belső térkép újrarajzolásáról, ami annyit tesz, érdemes időről időre megvizsgálnunk a belső motivációink és a környezet viszonyát. Ezt a folyamatot a szerző egy térképhez hasonlítja, ami kialakul az életünk során. A térkép megmutatja, hol helyezkedünk el a világhoz képest. A viszonyrendszerünket jelenti a külvilággal és saját meggyőződéseinkkel szemben, emellett a szükségleteinket, vágyainkat, motivációinkat, céljainkat is mutatja. Ez a térkép többnyire tudattalanul alakul ki, és sok embernek biztonságot ad az, ha ezt a viszonyrendszert kőbe vésettnek tekinti. Biztonságot ad, hiszen ha időnként felülvizsgálná ezt a rendszert, az változást hozhat nemcsak őbenne, de a környezetében is, és mint tudjuk, a változás mindig valamilyen fokú kellemetlenséggel, adott esetben veszteséggel jár. Ezért sokan inkább amellett döntenek, hogy a megszokott, jól bejárt mentális térképükön élnek jó ideig, a biztonságérzetük megtartása érdekében.

Azonban az életünk−és ebben az esetben a vállalkozásunk−vezetőjeként szinte kötelességünk felülvizsgálni és ha szükséges, újrarajzolni ezt a térképet, ha a belső cél úgy követeli meg. Ez nehéz feladat, de a változás előfeltétele.

Alapos vizsgálattal a kérdőjelből pont lehet

Most már talán érthető számodra is, miért szeretem a munkafolyamatunkban a stratégiai részt, ezen belül a célok meghatározását. A miért kérdés megválaszolása lehet 2 perc, és lehet két nap, két hét is. Szerepe a kizökkentés, célja a vizsgálódás és definiálás. Valaki számára ez egy szükséges rossz, amin túl kell esni, másoknak változást hozó lehetőség. Amennyiben ez a felülvizsgálat sikeres, olyan irányba terelheti a márkát és a céget, hogy a végén valóban ott találjuk magunkat, ahol az elején említett  marketingkapmányban szereplő karakter is, aki békésen végzi a munkáját, és elsősorban azért nyugodt, mert amit csinál, összhangban van a belső céljaival.

‍